Tudományos háttér

A műtét utáni inzulin-rezisztencia kialakulása

Egyre szaporodik azon adatok száma, amelyek szerint a bevett gyakorlattal, azaz a műtétet megelőző nap éjféltől elrendelt teljes éhezéssel kapcsolatban nem bizonyítható, hogy csökkenti a perioperatív aspiráció és az ezzel kapcsolatos megbetegedések kockázatát (Brady 2003). Bizonyítékok szerint a beteg műtét előtti éheztetése egyenesen káros, mivel az éheztetés hatására kiürülnek a szervezet szénhidrát raktárai, és megkezdődik az izom- és egyéb szervek fehérjéinek bontása és az azokból történő szénhidrát-előállítás (glükoneogenezis) (Pillinger 2018). A műtéti stressz és az éhezés hatására posztoperatív inzulin rezisztencia alakul ki, azaz nő annak az inzulinnak a mennyisége, amely szükséges a normál vércukorszint fenntartásához (Pillinger 2018, Brandi 1990). Az stressz és az éhezés fokozza továbbá az immunszuppressziót és a beteg diszkomfort érzését (Lennard 1985, Thorell 1999). A posztoperatív inzulin rezisztencia és a következményes hiperglikémia, amely gyakori, a nem cukorbeteg sebészeti betegek körében is mintegy 66,7%-ában látott jelenség, növeli a fertőzéses és nem-fertőzéses szövődmények gyakoriságát, valamint a műtét utáni halálozást (Kiran 2013). A csökkent inzulin-érzékenység (azaz inzulin-rezisztencia) szívsebészeti betegeknél is növeli a súlyosabb szövődmények kockázatát, valamint az enyhébb és a súlyos fertőzések gyakoriságát (Sato 2010).
Egy másik gyakran alkalmazott műtéti előkészítése eljárás során a műtét előtt és a műtét utáni korai szakban csak átlátszó folyadékok (pl. víz, tea) fogyasztását engedélyezik a beteg számára (Bozzetti 2011). Mivel ezek a folyadékok kalóriát nem tartalmaznak, a betegek ebben az esetben is éheznek. Az éhezés hatására pedig néhány órán belül kimerülnek a szénhidrát (glikogén) -raktárak, és megkezdődik a glükoneogenezis (Bozzetti 2011, Visser 2011).

Preoperatív szénhidrát feltöltés

Ezeknek a negatív hatású folyamatoknak a jelentőségét felismerve alakult ki az a gyakorlat, hogy a tervezett műtét előtti este, illetve a műtét előtt 2 órával tiszta, átlátszó, szénhidrátokban gazdag, másfajta tápanyagot (fehérjéket, zsírokat) nem tartalmazó folyadékot adnak a betegnek. Ezt az ellátást nevezik preoperatív szénhidrát-feltöltésnek.

A preoperatív szénhidrát feltöltés célja, hogy feltöltsék a műtétre váró beteg szénhidrát-raktárait, így a fehérjékből történő szénhidrát-szintézis (glükoneogenezis) ne induljon be, és a műtét után inzulin-rezisztencia ne alakuljon ki (Pillinger 2018). A műtét utáni inzulin-rezisztencia megelőzése pedig segíthet a műtét utáni inzulin-rezisztencia következtében kialakuló szövődmények előfordulásának csökkentésében.

Biztonságosság, jótékony hatás, hatékonyság

A preoperatív szénhidrát-feltöltés kimutathatóan csökkenti a műtét előtti éhezés káros hatásait: növeli az inzulin-érzékenységet, azaz javítja az inzulin-rezisztenciát (Svanfeldt 2005, Nygren 1999, Wang 2010), és a betegek közérzetét, jól-létét (Wang 2010). A műtét előtt adott szénhidrát-tartalmú átlátszó folyadék ezen felül megőrzi a szervezetben a fehérje-felépítés túlsúlyát a műtét utáni időszakra (Wang 2010), amit a négyfejű combizom erejének megtartottsága (Henriksen 2003) és a műtét utáni izomtömeg-vesztés csökkenése (Yuill 2005) is igazol.

A preoperatív szénhidrát-feltöltés 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőkben is hatékony (Hausel 2001, Hausel 2005, Noblett 2006, Gustafsson 2008).

Szénhidrát-tartalmú, átlátszó folyadék műtét előtt 2 órával történt fogyasztása biztonságos, az ilyen folyadék fogyasztása nem lassítja a gyomorürülést (Cho 2021). A tiszta, átlátszó, szénhidrát-gazdag folyadék elfogyasztás után 90 perccel befejeződik a gyomor kiürülése (Nygren 1995). Éheztetett betegekhez viszonyítva a szénhidrát-tartalmú, átlátszó folyadék műtét előtt 2 órával történő fogyasztása esetén nem nagyobb a gyomorban maradó folyadék mennyisége (Shin 2022). Ezen felül a műtét előtti szénhidrát feltöltés a regurgitáció kockázatának növelése nélkül javítja a betegek közérzetét (Wang 2021). A műtét előtti szénhidrát feltöltés 2-18 éves gyermekekben is biztonságosnak bizonyult (Tudor-Drobjewski 2018).

Az Európai Aneszteziológus Társaság ajánlása szerint a tervezett műtét előtt 2 óráig biztonságos a szénhidrát-tartalmú folyadékok fogyasztása, amely javítja a betegek jól-létét, valamint csökkenti éhség- és szomjúság-érzetüket, és műtét utáni inzulin-rezisztenciát (Smith 2011). Az ajánlás szerint a preoperatív szénhidrát feltöltés tervezett császármentés és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetében is ajánlott (Smith 2011). A nagyműtét előtt 2 óráig adott szénhidrát-tartalmú folyadékok alkalmazását az Európai Táplálási Társaság (ESPEN) sebészeti betegek táplálására vonatkozó irányelvei is ajánlják (Weimann 2017). A preoperatív szénhidrát feltöltést a különböző műtéten átesett betegek gyorsabb felépülését célzó ajánlások (ERAS) is támogatják (Altman 2020, Feldheiser 2016, Gustafsson 2019, Hübner 2020, Melloul 2016, Melloul 2020, Mortensen 2014, Nelson 2019, Wischmeyer 2018).

MediDrink OpLoad

A MediDrink OpLoad speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer sebészeti betegek műtét előtti diétás ellátásra. A MediDrink OpLoad alkalmazásának célja felnőtteknél és 3 éven felüli gyermekeknél a műtét előtti szénhidrát-feltöltés.

A MediDrink OpLoad tiszta, átlátszó, szénhidrátokat, valamint C-vitamin és cinket tartalmazó készítmény.

A MediDrink OpLoad csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható! A MediDrink OpLoad csak enterális táplálásra alkamazható, parenterális táplálásra nem alkalmas.

A MediDrink OpLoag glutén- és laktózmentes, ezért glutén- vagy laktózérzékenységben szenvedők is fogyaszthatják.

A MediDrink OpLoad-ot inzulin rezisztencia vagy cukorbetegség esetén, illetve 3-6 év közötti gyermekeknél fokozott óvatossággal kell alkalmazni!

A MediDrink OpLoad örökletes fruktóz intoleranciában (fruktozémiában) szenvedő betegeknél, elhúzódó gyomorürülés esetén, valamint 3 év alatti gyermekeknél nem alkalmazható!

A MediDrink OpLoad javasolt adagja a műtét előtti este 2 doboz (400 ml), és a műtét reggelén a műtét előtt legalább 2 órával 1 doboz (200 ml). A MediDrink OpLoad-ot kb. 5 perc alatt javasolt elfogyasztani.

Tovább

A MediDrink OpLoad hatékonyságát és biztonságosságát klinikai tanulmányok is igazolták:

Egy magyarországi randomizált, nyílt, kontrollált vizsgálatban 50 mellkassebészeti beteg vett részt. Közülük 25 betegnél a műtét előtt MediDrink OpLoad-ot alkalmaztak az előírás szerint (400 ml a műtét előtti este, 200 ml a műtét reggelén a műtét előtt 2 órával), míg 25 beteg a szokásos éheztetéses ellátásban részesült. Az éheztetett betegekhez viszonyítva a MediDrink OpLoad-ot fogyasztó betegek szignifikánsan kevésbé voltak éhesek (p<0,001), izgatottak (p=0,012) és fáradtak (p<0,001), valamint szignifikánsan jobb volt a közérzetük a műtét előtt és a műtét után (p=0,001 mindkét esetben). A szomjúságérzésben a műtét reggelén, valamint a gyengeségérzésben a két kezelési kar között nem volt szignifikáns különbség. A vizsgálatban halálesetet, súlyos vagy egyéb jelentős nemkívánatos eseményt, mellékhatást nem jelentettek. A MediDrink OpLoad karon 1 betegnél fordult elő hányinger, teltségérzés, hasi fájdalom és rossz közérzet (Enyedi 2022).

Egy Egyesült Királyságban lefolytatott klinikai audit a MediDrink OpLoad hatásosságát és biztonságosságát vizsgálata csípő- vagy térdprotézis műtéten átesett betegeknél. Az összesen 90 beteg közül 25 csípőműtött és 20 térdműtött beteg kapott az ajánlott adagban MediDrink OpLoad-ot a műtéti előkészítés részeként (400 ml a műtét előtti este, 200 ml a műtét reggelén a műtét előtt 2 órával), másik 25 csípőműtött és 20 térdműtött beteg pedig a bevett műtét előtti éheztetésben részesült (műtét előtti este még vacsorázhattak, utána a műtét előtt 2 óráig már csak tiszta átlátszó folyadékot, elsősorban vizet fogyaszthattak). Az éheztetett betegekhez képest a MediDrink OpLoad karon szignifikánsan csökkent a betegek szomjúságérzése (p=0,001), éhségérzése (p=0,023) és izgatottsága (p=0,023), valamint a műtét alatt szignifikánsan kevesebb intravénás folyadékpótlást igényeltek (p<0,001). Ezen felül a MediDrink OpLoad-dal ellátott betegek esetében a műtét utáni első mobilizációkor szignifikánsan kevesebb tünete fordult elő az ortosztatikus (ülő vagy fekvő helyzetből történő gyors felálláskor) hirtelen fellépő vérnyomáscsökkenésnek, mint az éheztetett betegek körében (p=0,025). A MediDrink OpLoad karon jelentett leggyakoribb nemkívánatos események, mellékhatások a teltségérzés (38,1%), puffadás (28,6%), böfögés (14,3%), szelesedés (9,5%) és hányinger (4,8%) voltak. A mellékhatásokat a kezelőorvosok valamennyi esetben enyhe fokúnak véleményezték. A MediDrink OpLoad karon a betegek az előírt tápszert 97%-ban elfogyasztották (Tóth 2026).

A MediDrink OpLoad a betegek közérzetének javításával, a műtét alatti intravénás folyadékigény csökkentésével és a műtét utáni mobilizációkor jelentkező ortosztatikus vérnyomásesés tüneteinek csökkentésével fontos szerepet játszhat a sebészeti betegek műtéti előkészítésében (Enyedi 2022, Tóth 2026)